Nehéz helyzetek kezelése, Asszertivitás I.

“Ha a lehetőség nem kopogtat be hozzád, csinálj magadnak egy ajtót!”  Milton Berle
 
Konfliktuskerülő vagy? Belemész a konfliktusokba? Félsz a konfliktusoktól?
Konfliktusod lehet magaddal is: amikor egyszerre 2 dolgot akarsz és nehéz döntened, vagy amikor nem akarsz megengedni magadnak valamit, amit pedig szeretnél, vagy éppen, amikor elégedetlen vagy magaddal…
 
A következő részben segítséget kaphatsz a konfliktusok jobb megértéséhez.
 
 
Mielőtt elkezdenéd az olvasást, nyisd meg a ‘Jogok és kötelezettségek’ c. tesztet és töltsd ki, majd rakd félre.

1. Befolyásolásunk területei proaktivitás

Életünk bizonyos területeit teljesen kontrol alatt tartjuk. Más számunkra fontos eseményekre, dolgokra pedig sajnos (vagy talán nem is?) csak befolyásunk van, mint például a hétvégi családi program, vagy más emberek döntései, viselkedése.
Azzal meg végképp nehéz szembesülnünk, hogy rengeteg, az életünket befolyásoló dologra pedig semmi hatásunk nincs, mint például az időjárás, az adózás és az idő múlása.

Mindennapi hatékonyságunk nagyban függ attól, hogy a mire fordítjuk időnk és energiánk nagy részét; azaz mennyire vagyunk proaktívak.
A proaktív emberek erőfeszítéseiket azokra a dolgokra fordítják, melyek a kontroljuk, vagy befolyásuk alatt állnak, azaz olyasmivel foglalkoznak, amire hatással tudnak lenni, amellyel kapcsolatban változást tudnak elérni.
Energiájuk pozitív energia, új energiát szül, végeredményképpen megnagyobbítja a Befolyásolás körét. Az, hogy sikerül hatást elérniük növeli vállalkozó kedvüket és önbizalmukat is.
Ezek az emberek törekednek a problémák megoldására, változni, változtatni akarnak és tudnak. Ha nincs út, csinálnak maguknak, mint Hannibál tette.
Nem a versenytársakat, a főnököt, vagy a cégstratégiát okolják, ha nem hozzák az elvárt eredményeket, kivéve, ha van előre vivő javaslatuk ezeket illetően. Ha nincs, elfogadják a dolgokat úgy, ahogy vannak. Minden esetre szembe néznek hibáikkal, gyengéikkel és készek a fejlődésre.

A reaktív emberek figyelmét azonban a nincs befolyás körében lévő dolgok kötik le. Más emberek gyengéivel törődnek, a környezetük problémáival, a körülményekkel, melyek felett nincs ellenőrzésük.
Ennek következménye a másokat hibáztató hozzáállás, nyelvhasználat, saját maguk áldozatnak való tekintése. Energiájuk negatív energia, s kiegészülve azzal, hogy figyelmen kívül hagyják a befolyásuk alatt lévő dolgokat, a Befolyásolási körük vészesen beszűkül.
Mivel hárítják a felelősséget, nem szembesülnek a hibáikkal, így kevés esélyük marad a változásra, fejlődésre.

Közvetlen, közvetett valamint nulla befolyás

Minden probléma, amellyel szembe kell néznünk, három kategóriába osztható:

1. Közvetlen befolyás

Dolgok, amelyekre közvetlen hatásunk, irányításunk van (saját viselkedésünk által megszabott dolgok, pl. mennyi cukrot teszünk a kávénkba)
Az ebbe a kategóriába eső problémákat saját szokásaink révén változtathatjuk meg, pl. korábbi felkelés a rendszeres reggeli késés elkerülésére.

2. Közvetett befolyás

Dolgok, amelyekre közvetett hatásunk van, olyan problémák, amelyek más emberek viselkedésén is múlnak, pl. hová menjünk moziba.
Változást itt a befolyásolási stratégia megfelelő kiválasztásával érhetünk el. Befolyásolni sokféleképpen tudunk. Olyan, első hallásra egymástól távolinak tűnő eszközökkel, mint az empátia, az ellenállás, a példamutatás, a meggyőzés. A legtöbb ember életében összesen 3-4 befolyásolási módot használ, kezdve általában az indoklással, s ha ez nem működik, következhet a harc vagy a feladás. Érdemes lehet végiggondolnunk, a harc kezdete előtt, hogy valóban kipróbáltuk-e más befolyásolási repertoárunk széles skálájából az adott helyzetben leghatékonyabbnak tekinthető elemet.

3. Nulla befolyás

Dolgok, melyekre nem vagyunk hatással, például a múltbeli események, vagy az időjárás. Egy dolgot tehetünk, sőt egy dolgot kell tennünk ezekkel kapcsolatban – békével elfogadni őket. Idegeskedés korábbi vélt vagy valós tévedéseink miatt, bosszankodás a szűkös erőforrások miatt, mind-mind felesleges feszültséget keltenek bennünk. Nyugodjunk bele lehetőségeinkbe, vagy változtassunk rajtuk, de ne aggódjunk miattuk, mert az hosszú távon aláássa egészségünket, megronthatja kapcsolatainkat. Marcus Aurelius-szal szólva:

   „Istenem, adj bátorságot, hogy megváltoztassam azokat a dolgokat melyeket meg lehet és kell változtatni, adj nyugalmat, hogy elfogadjam azokat a dolgokat miket nem lehet megváltoztatni, és adj bölcsességet, hogy a kettôt meg tudjam különböztetni egymástól.”

2. Befolyásolási stílusok

Életünkhöz hozzátartozik, hogy embereket befolyásoljon, esetleg irányítson, ezért fontos, hogy mindezt hatékonyan a lehető legkevesebb feszültséggel tegye. Ebben segít a hatékony kommunikáció egyik módszere az ASSZERTIVITÁS.

Biztosan előfordult, hogy életed során kellemetlen helyzetbe kerültél, pl.:

  • Valaki teljesíthetetlen dolgot kért
  • Haragos lettél, mert családtagodtól nem kaptál elegendő együttműködést
  • Egy problémás emberrel kell boldogulnod anélkül, hogy anélkül, hogy olyan ígéretet tennél, amit nem tudsz betartani
  • Meg kell mondanod a véleményedet , anélkül, hogy a másik megsértődne .

Ezeket a helyzeteket rázósnak vagy kellemetlennek nevezzük, mert gyakran rosszul érezzük magunkat, félünk, mérgesek vagyunk vagy éppen frusztráltak vagyunk miattuk, esetleg ezek a helyzetek nyílt konfliktushoz vezetnek.

Ezek az esetek akkor fordulnak elő, ha igényed, meggyőződésed és véleményed eltér az veled kapcsolatban állók meggyőződésével, véleményével és kívánságával. Ilyen és ehhez hasonló helyzetek minden családban előfordulnak. 

MIT ÉRTÜNK ASSZERTIV VISELKEDÉS ALATT?

Az asszertivitás magabiztosságot, határozottságot jelent.
A következő viselkedés módot értjük az asszertivitás alatt:

  • Megvédi jogait anélkül, hogy más ember jogait sértené
  • Ha van mód rá, eléri célját anélkül, hogy másoknak ártana
  • Az ember igényeinek, kívánságainak, véleményének, érzéseinek és meggyőződésének egyenes, őszinte módon való kifejezése.

Az asszertivitás bármely szituációban a következő meggyőződésen alapul:

  • Vannak igényeid, melyeket ki kell elégíteni
  • A másik félnek is vannak igényei, melyeket szintén ki kell elégíteni
  • Vannak jogaid, és a másik félnek is vannak jogai
  • Hozzá kell járulnod a megoldáshoz, a másik félnek is.
    Az asszertív viselkedés célja, hogy mindegyik résztvevő igényeit és kívánságait kielégítse, és figyelembe vegye egy adott szituációban ha erre van mód.

A PASSZÍV VISELKEDÉS JELLEMZŐI

  • Valaki nem áll ki a jogaiért, vagy kiáll, de ezt olyan módon teszi, hogy mások könnyen figyelmen kívül hagyják.
  • Az igényeknek, kívánságoknak, véleményeknek, érzéseknek és meggyőződéseknek bocsánatkérő, bátortalan kifejezése.
  • Az igények, kívánságok, vélemények, érzések és meggyőződések nem őszinte, nem egyenes kifejezési módja.

A passzivitás bármely szituációban a következő meggyőződésen alapul:

  • A másik ember igényei és kívánságai fontosabbak, mint a Te saját kívánságaid.
  • A másik félnek vannak jogai, neked nincsenek.
  • Te nem vagy kis mértékben tudsz hozzájárulni a dolgok megoldásához, a másik fél teljes mértékben.
  • A passzivitás célja, hogy elkerülje a konfliktusokat és az, hogy mások kedvében járjon. 

A PASSZIVITÁS OKAI:

1. Gyakran azért válunk passzívvá, mert az azonnali kellemes reakciók megerősítik a viselkedésünket 
Ráadásul számos vállalat tudatosan vagy sem, de elősegíti a passzivitás kialakulását, azáltal, hogy olyan légkört teremt, amely nem engedi meg kérdések feltevését vagy új megközelítések bevezetését.

2. Az asszertivitás kellemetlen következményeitől való félelem.
Pl.: Amikor egy kolléga kérését el akarjuk utasítani, attól félünk, hogy utána nem fog kedvelni minket, haragudni fog ránk. Máskor félünk a veszekedéstől. Így viszont nem képviseljük a saját érdekeinket, ebből adódóan ki fognak bennünket használni. Ez a félelem csak akkor múlik el, ha már viselkedtünk asszertíven és a negatív következményeket nem tapasztaltuk.

3. Helyzeteket vagy más embereket félelmetesnek találunk
E mögött általában önbizalomhiány húzódik meg. Ilyenkor azt feltételezzük, azt hisszük gyengék vagyunk a munkánk területén, ezért próbáljuk nem felhívni magunkra a figyelmet. Így minden olyan helyzetet amely a nyilvánosságba állít bennünket félelmetesnek találunk.

4. Nem fogadjuk el asszertív jogainkat
Ha nem ismerjük fel és nem fogadjuk el, hogy vannak bizonyos jogaink, akkor nem fogunk kiállni értük. Ha például nem fogadjuk el,hogy jogunk van a vezetők elé terjeszteni a munkával kapcsolatos véleményünket, változtatási ötleteinket, akkor csak a kollégáknak beszélünk róluk, és passzivá válunk.

5. Nem gondolkozunk racionálisan önmagunkról
Ez akkor szokott előfordulni,ha rosszul hasonlítjuk össze magunkat más emberekkel. Pl.:”Soha nem leszek olyan jó az ötleteim keresztülvitelében, mint János.”
E miatt a gondolkodás miatt gyámoltalanul vezetjük elő ötleteinket és az egyet nem értés első megnyilvánulásánál visszavonulunk. Ezáltal könnyen visszautasíthatják ötleteinket, ami abban erősít meg bennünket, hogy nem elég jók a képességeink és bennünket egyébként sem szoktak meghallgatni.

6. Az asszertivitás és az agresszivitás összekeverése
Ha olyan környezetben nőttünk fel, ahol a passzivitás volt a jellemző, akkor bármely egyenes, asszertív megnyilvánulást agresszívnek
tartunk. Mivel mi nem akarunk agresszívnek tűnni, ezért inkább visszahúzódunk. Engedelmesen és bocsánatkérően viselkedünk.

7. Nem fejlesztettük ki az asszertív képességeinket, nem tanultuk meg hogyan kell asszertív módon viselkedni
Lehet, hogy kellemetlen élményeink gátoltak meg az asszertív viselkedés gyakorlásában, ezért veszélyesnek vagy célszerűtlennek tartjuk, hogy mindenki előtt kinyilvánítsuk érzéseinket, gondolatainkat. Az eredmény az lesz, hogy a viselkedés mintánk sok passzív elemet fog tartalmazni. Lehet, hogy lesznek agresszív megnyilvánulásaink, amikor a passzivitásból származó feszültség túlságosan felgyülemlik bennünk.

8.  A passzivitást az udvariassággal azonosítjuk
A legtöbb embert arra nevelték, hogy udvarias és megértő legyen. A hiba amit sok ember elkövet, hogy azt hiszi ahhoz, hogy udvarias legyen passzívnak kell lennie. Inkább elhallgatunk, mint hogy másokkal szembe szálljunk, még akkor is, ha megvan a lehetősége, hogy asszertíven fejtsük ki véleményünket.

9.  A passzivitás és a segítőkészség összekeverése
Lehet, hogy azt hisszük, amikor passzívak vagyunk, egyidejűleg nagyon segítőkészek vagyunk egy másik emberhez. Valójában az ellenkezője is igaz lehet. Pl.:A munkahelyünkön előfordulhat, hogy egy kolléga azt mondja, neki mindegy mikor megy szabadságra. Azt hiszi nagyon segítőkész volt, közben pedig egyáltalán nem segített a jövőbeni időbeosztás megtervezésében, hiszen nem adott információt arról, hogy Ő mit szeretne.
Más esetben is előfordul, hogy az embereknek vannak preferenciái, de azokat nem árulják el, mert segítőkészek szeretnének lenni. Ezek a preferenciák általában akkor derülnek ki, amikor már egy döntés megszületett, és rájuk nézve negatív eredménnyel. Természetesen van olyan eset is, amikor tényleg nincsenek preferenciáink. Ez nagyban különbözik attól, amikor van, de nem áruljuk el, mert segítőkészek akarunk lenni.

A PASSZIVITÁS HATÁSAI

Ha valaki passzívan viselkedik, akkor a konfliktust próbálja meg elkerülni és mások kedvében járni.
A passzív viselkedés különböző hatásokkal jár, a helyzet kimenetelére vonatkozóan, hatással van a passzív személyre, más emberekre és a vállalatra is.

1.  Passzivitás hatása a helyzet kimenetelére
Nincs hatása, ha igen, az véletlen.

2. A passzivitás hatásai a passzívan viselkedő személyre

A passzív viselkedés következtében az ember azonnal megérzi a következményeket. A felsorolásra kerülők bármelyike jelentkezhet:
–    sérelmek túlszaporodása
–    növekvő méreg, harag
–    az emberi kapcsolatok elkerülése
–    másoktól történő lekezelés, megvetés
–    az önértékelés csökkenése
–    Más emberek kezdetben sajnálják Önt a passzív viselkedéséért, de hosszú távon már mások
     haragját váltja ki, hiszen nem tudják, hogy Ön mit képvisel és kételkedni fognak az
     Ön következetességében. Azok az emberek, akik szeretik a nyílt, egyenes beszédet a
     kapcsolatot Önnel a minimálisra fogják szorítani.

Az a furcsa helyzet alakul ki, hogy az az ember aki passzívan viselkedik, azért hogy őt szeressék és hogy mások kedvébe járjon, gyakran úgy jár, hogy kevésbé tisztelik mint az agresszív embert, aki nem törődik vele, hogy szeretik-e.

 AZ AGRESSZÍV VISELKEDÉS JELLEMZŐI

– Valaki kiáll a saját jogaiért, de ezt úgy teszi, hogy megsérti közben mások jogait.
– Mások igényeinek, kívánságainak, vélemé- nyének, érzéseinek és meggyőződésének figyelmen kívül hagyása.
– Az ember saját igényeinek, kívánságának, véleményének (melyek lehetnek őszinték és nem őszinték) nem megfelelő módon való kifejezése. Pl.:”Micsoda, nyakig ülök a munkában. Mit képzelsz talán itt fogok maradni éjszaka is ?”

Az agresszív viselkedés a következő meggyőződésen alapul:

–    Az ember saját igényei, kívánságai és véleménye fontosabb, mint másoké.
–    Neked vannak jogaid, de másoknak nincsenek
–    Teljes mértékben hozzájárulsz az eset megoldásához, míg mások nem, vagy kis mértékben
–    Az agresszivitás célja a győzelem, ha kell mások figyelmen kívül hagyásával.

AZ AGRESSZÍV VISELKEDÉS OKAI

Az agresszív viselkedés rövidtávú következményei megerősítik az agresszív viselkedést, ellentétben a hosszú távú következményekkel.

1. Gyengeség, fenyegetettség érzése

Más embereket vagy szituációkat félelmetesnek tartunk. Az ilyen helyzeteket nemcsak passzív módon lehet megoldani, hanem agresszíven is, gondoljunk csak arra a mondásra, hogy “legjobb védekezés a támadás”.A félelem tehát számos formában nyilvánul meg. Ez lehet egy tényleges támadás pl. egy kolléga részéről értekezleten:”Miért képzeled, hogy ez működni fog?- ez egy ostoba ötlet”. Ez egy nagyon jól érzékelhető támadás.
Félelmünk egy feltételezett jövőbeli támadásból is adódhat. Tegyük fel, hogy elmulasztottuk valamely határidő betartását. Már előre azt gondoljuk, hogy ezért retorzió fog következni. Erre felkészülünk és mindjárt támadó stílusban lépünk fel, amikor ez a téma szóba kerül.

2. Meg vagyunk győződve, hogy az agresszió hatékony viselkedésmód

Ha azt gondoljuk, hogy az eredmények elérésének egyetlen módja az agresszivitás és feltétlenül eredményt akarunk elérni, akkor agresszíven viselkedünk. Ez a meggyőződés abból ered, hogy a siker egyetlen módja mások eltaposása, mielőtt ők taposnak el minket. Automatikusan beteljesedő prófécia, hogy az agresszivitás agresszivitást szül. Ezzel viszont elindítjuk az agressziós spirált, és a munkahelyünk tényleg gonosz világgá válik.

3. Korábbi passzivitás

Ha passzívak voltunk hosszú ideig, akkor a frusztráció, a harag felgyülemlik bennünk és egyszer csak elérkezik az az idő amikor nem bírjuk tovább és kirobban. Ilyenkor a dühünket, haragunkat agresszív módon adjuk ki magunkból, gyakran másokat hibáztatva passzivitásunk következményeiért. Ennek ráadásul az a másik veszélye, hogy a felgyülemlett feszültség olyan helyzetben tör ki, ami indokolatlan, ez az úgynevezett utolsó csepp a pohárban effektus, éppen ezért a környezet sem érti értetlenül áll a reakció előtt.
pl.:”Elegem van, hogy egyfolytában unalmas feladatokat bízol rám.”
A másik ember persze meglepődik hirtelen kitörésünkön, hiszen ő ugyanúgy viselkedett velünk, ahogy egyébként szokott. Az agresszivitás és passzivitás más szituációban is összekapcsolódhat. Ebben az esetben mi viselkedünk passzívan nálunk magasabb beosztású emberekkel, akik rajtunk töltik ki a felgyülemlett mérgüket és frusztrációjukat.
Ez a lánc tovább folytatódik,mert a következő lépésben mi viselkedünk agresszíven a beosztottakkal.

4. Korábbi tapasztalataink miatti túlságosan heves viszont reakció

Néha egy jelenetbeli helyzetre a múltból származó heves érzelmekkel reagálunk. Lehet, hogy tegnap kisebb összeütközésünk volt az egyik kollégánkkal Lászlóval, amely miatt agresszíven viselkedünk, ha valaki említi a nevét.Pl.:”Ne beszélj nekem Lászlóról, nem érdekel mi van vele!”

5. Nem gondolkozunk racionálisan magunkról

Ez akkor fordulhat elő, ha folytonosan összehasonlítjuk magunkat másokkal. Néha ezeket az összehasonlításokat önmagunkkal szemben igazságtalanul eltúlozzuk, ennek következtében irigyek és dühösek leszünk a másik emberre. Ennek eredményeképpen agresszíven viselkedünk velük. Az is elképzelhető, hogy más esetben az összehasonlítás során magunkat sokkal jobb helyzetben látjuk a másik emberhez képest, mint amiben valójában vagyunk.

6. Nem fejlesztettük ki az asszertív képességeinket

Ha a környezetünk, amelyben felnőttünk  és dolgozunk arra tanított bennünket, hogy agresszív módon oldjuk meg a helyzeteket, akkor ez lesz az a viselkedésmód melynek használatában jó képességeket szerzünk.

AZ AGRESSZÍV VISELKEDÉS HATÁSA

1. Az agresszió hatása a szituáció kimenetelére

Térjünk vissza arra a szituációra, amikor a főnökünk megkér egy feladat elvégzésére, de az idő rövidsége miatt nem tudjuk végrehajtani a feladatot. Ha agresszíven válaszolunk a szituációnak kétféle kimenetele lehet. A főnök nem velünk csináltatja meg a feladatot. Ez negatív következmény, hiszen nem tudtunk megfelelni az elvárásainak. A másik alternatíva az, hogy ő is agresszíven válaszol és ezzel elindul egy “csatározás “, amiből nyilván az kerül ki győztesen aki hatalmi pozícióban van, vagy agresszívebb volt. Ez sem nevezhető pozitív megoldásnak. Ráadásul, nem csak azért negatív a szituáció kimenetele, mert egyik félnek sem felel meg, hanem azért sem, mert a vita tárgya, a munka, háttérbe szorul.

2. Az agresszió hatásai az agresszív személyre

Rövidtávú hatások: Az agresszív viselkedés után közvetlenül a feszültség csökkenését érezhetjük., mert kimondta amit akart. Ha az agressziónk sikeres annyiban, hogy elértük amit akartunk, akkor ez abban erősít meg bennünket, hogy ez a követendő viselkedésmód. A rövid távú következmények tehát lehetnek kellemesek, viszont a hosszú távúak az érintettek számára nem kívánatosak.

Hosszútávú hatások:

–  Bűntudatunkat úgy próbáljuk csökkenteni, hogy szükségtelenül udvariassá vagy túl
   segítőkésszé válunk egy időre.
– Kapcsolatok megromlása. Hosszú távon nem az agresszív munkatársat fogják jó kollégaként   emlegetni, és amennyire csak lehet kerülni fogják.
–  Állandó meg nem értettség, szeretet nélküliség.
–  Szomatikus tünetek mint pl.: magas vérnyomás, feszültség, alvászavarok.

3. Az agresszió hatása másokra

Egy darabig az emberek lehet, hogy csodálnak minket, de leggyakrabban az a személy, akivel ilyen módon viselkedtünk megsértődik és nyíltan vagy burkoltan visszavág. Ha az emberek nyíltan visszavágnak akkor világossá válik, hogy az agresszió agressziót szül. Hosszútávon lehet, hogy rezignáltak lesznek, passzívvá válnak és esetleg elhagyják a vállalatot.

Milyen érvek szólnak az asszertív viselkedés mellett?

1.  Növeli az önértékelést
2.  Erősíti a személyes hatékonyságot
3.  Javítja az emberi kapcsolatok minőségét

Könnyen összeköthetjük a konfliktuskezelési stílusokat, stratégiákat és a 3 befolyásolási stílust:

Versengő             ——-       agresszív

Alkalmazkodó     ——-        passzív

Elkerülő              ——–       egyik sem, hiszen nem tesz semmit saját és más igényével sem.

Kompromisszumkereső ——-    mind a három lehet, de inkább asszertív

Problémamegoldó          ——-    egyértelműen asszertív

 

TESZT

   Teszt letöltés

   Kiértékelés letöltés

Kiértékelés lépései:

  1. Töltsd ki a tesztet az utasítás szerint, csak azon kapcsolatokat, melyek most jelen vannak az életedben.
  2. Először az első 7 viselkedésnél (1-7. sor) add össze soronként a pontokat.
  3. Add össze az össze az első 7 viselkedésnél, a szürke sorig az oszlopokban található pontokat.
  4. Add össze az oszlopok/vagy az első 7 sor összegeit (matematikailag ugyanannyinak kell lennie) Ez a 7 első sor arról szól, hogy mennyire adsz jogokat magadnak.
  5. Most add össze a második 7 viselkedés pontjait soronként.
  6. Add össze a második 7 viselkedést oszloponként.
  7. Add össze az oszlopok/vagy a második 7 sor összegeit (matematikailag ugyanannyinak kell lennie) Ez a 7 második sor arról szól, hogy mennyire adsz jogokat másnak.

Amit érdemes megnézni:

  1. Nézd meg a felső 7 és az alsó 7 sor pontjainak összegét. Ha a kettő közötti különbség több, mint 10, akkor, ha a felső több, akkor inkább magadnak adsz jogot, ez inkább az agresszív viselkedésmódra jellemző. Ha az alsó 7 sor összege több, akkor inkább másnak adsz jogot, mint magadnak, ez inkább a passzív viselkedésmódra jellemző. Nyilván mindig a másik oldalt kell erősíteni, hiszen, ha a 2 oldal egyensúlyban és megfelelően magas pontszámú, akkor beszélhetünk asszertivitásról.
  2. Érdemes megnézni a pontszámokat:
    –  Ha mind a 6 kapcsolatot kitöltötted: akkor, a 140-168 számít magas pontszámnak.
    –  Ha 5 kapcsolatot töltöttél ki:120 140 számít magas pontszámnak.
    –  Ha 4 kapcsolatot töltöttél ki:100 112 számít magas pontszámnak
  1. Nézd meg az első 7 sort és keresd meg a legalacsonyabb sor végi pontszámot. Ez az a viselkedés, melyet legkevésbé engedélyezel magadnak.
  2. Nézd meg a második 7 sort és keresd meg a legalacsonyabb sor végi pontszámot. Ez az a viselkedés, melyet legkevésbé engedélyezel másnak.
  3. Nézd meg az első 7 viselkedést és az oszlopokat. Keresd meg a legalacsonyabb pontszámú oszlopot. Ez az a kapcsolat, melyben legkevésbé engedélyezed magadnak, hogy képviseld az érzéseidet, jogaidat, igényeidet.
  4. Nézd meg a második 7 viselkedést és az oszlopokat. Keresd meg a legalacsonyabb pontszámú oszlopot. Ez az a kapcsolat, melyben legkevésbé engedélyezed a másoknak, hogy képviselje az érzéseit, jogait, igényeit.

Érdemes átgondolnod:

  • az okokat (hiedelem, minta, tapasztalat, sérelem, bizalmatlanság, félelem…?)
  • mit eredményez mindez számodra, illetve a kapcsolataidban?
  • min szeretnél változtatni? Hogyan?

SOK SIKERT!!!!