Konfliktuskezelés I.
Arra kérlek, hogy mielőtt elmélyednél az olvasásban, nyisd meg a Konfliktuskezelés tesztet a 4. téma után és karikázd be a választásaidat.
1. A konfliktus, és ami mögötte van
A hatvanas években az USA-ban működő kvékerek olyan programok kidolgozásába kezdtek, melyek arra készítik fel az embereket, hogy hogyan viselkedjenek szokatlan, újszerű helyzetekben. Programjuk egyik eleme volt a konfliktusok megoldásának tanítása: azt tanították meg az embereknek, hogy hogyan lehet hatékonyan megoldani nehéznek, kilátástalannak tűnő helyzeteket.
Kezdeti próbálkozásaik után arra a következtetésre jutottak, hogy a konfliktusmegoldáshoz szükséges elméleti anyag könnyen elsajátítható, de a gyakorlati alkalmazása nehézséget okoz.
A konfliktusokról szerzett újfajta tudás nem kapcsolódott az emberek valós tapasztalataihoz, az elméleti tudást nehezen tudták átültetni valós konfliktusaik megoldásakor a gyakorlatba.
Legtöbbjük tisztában volt vele, hogy a tanultak alapján mit kell tennie egy adott helyzetben, de tényleges reakcióik eltértek az elméletben elsajátított megoldási módoktól. A kérdésekkel foglalkozó pszichológusok e tapasztalatok alapján fogtak hozzá a program átalakításához.
Módszerük a tréningmódszer volt, programjuk alapvető eleme pedig a bizalomépítés, a hatékony kommunikáció és az együttműködés.
2. Állítások / hiedelmek konfliktusokról:
Te mit gondolsz ezekről az állításokról? Igaz, hamis?
Valaki mindenképpen sérül a konfliktusok megoldása során.
Ha nekem sok konfliktusom van másokkal, akkor bizonyára bennem van a hiba.
A konfliktusok kapcsolatrombolók. Biztonságosabb és okosabb dolog inkább nem tudomást venni róluk.
Ha egy konfliktusból én kerülök ki győztesen, akkor nekem volt igazam
A konfliktusok az élet természetes velejárói.
A konfliktusok nagyon sokszor a másságra, a máshogy gondolkodásra vezethetők vissza.
Arra kell törekedni, hogy egy kapcsolat minél konfliktus mentesebb legyen.
Nyerő – nyerő helyzetre csak akkor van kilátás egy konfliktus kezelése folyamán, ha a résztvevők hasonló hatalmi helyzetben vannak.
Ha a másik nem jelzi, hogy problémája van, az az ő baja.
A konfliktus szó hallatán általában zavaró, fenyegető, destruktív és fájdalmas események és érzések jutnak az eszünkbe. Ebből adódóan az emberek általában igyekeznek elkerülni a konfliktusszituációkat.
Ez a törekvés azonban ritkán jár sikerrel, ilyenkor torkollik az elkerülni szándékozott helyzet veszekedésbe, hatalmi harcba, újfajta nehézségek kialakulásába. Pontosan ezek a helyzetek azok, amelyek a konfliktusok elleni negatív érzéseket generálják. Mivel azonban a konfliktusok nélküli élet életidegen utópia csak, tudatosan kell készülnünk arra, hogy a konfliktusokat ne figyelmen kívül hagyjuk, hanem megelőzzük, vagy hatékonyan kezeljük.
Ennek a folyamatnak az első lépése az, ha átértékeljük a konfliktus destruktív voltát és a konfliktus szó alatt képesek vagyunk egy olyan helyzetet érteni, amely lehetőséget ad dolgok új oldalról történő megvilágítására, rugalmas gondolkodásra, újraértékelésre, új lehetőségek felismerésére, ellentétek feloldására és közösségépítésre.
Konfliktusnak nevezzük, amikor érdek-, érték-, igény-, vélemény-, illetve szemléletmódbeli különbségek kerülnek felszínre. tehát amikor emberek, illetve emberek csoportjai között konfliktus van, akkor valójában érdekek, kultúrák, stb. ütköznek. Így a személyes, kapcsolataimban megjelenő konfliktusaim valójában arról szólnak leginkább, hogy máshogy érzek, gondolkodom, más elvárásaim, igényeim vannak, vagy éppen más értékrendet követ a viselkedésem, mint amit a környezetem elvár, képvisel.
Emlékszünk még, ugye, hogy a viselkedésem, amivel probléma lehet, vagy másé, ami nekem okoz problémát, valójában csak a jéghegy csúcsa. mélyebben találhatók (igény, értékrend, stb.) a konfliktus valódi okai. Például, ha idegesen a páromra támadok, amikor jóval később ér haza, mint megígérte, akkor valójában az én igényem, hogy végre velem legen ütközhet az ő igényével, hogy még befejezze a munkáját, a barátaival beüljön egy sörre, stb.
Olyan is lehet, hogy bennem feszültség keletkezik mások viselkedésével, működésmódjával kapcsolatban, de nem szólok… Ekkor nem beszélhetünk valódi konfliktusról, hiszen nem képviseltem az érzéseimet, igényeimet, legfeljebb a testbeszédemből, vagy éppen hallgatásomból következtethetnek arra, hogy valami bajom van. .Ezek a magunkban tartott konfliktusok elég veszélyesek lehetnek, ha jól összegyűjtjük őket, mert:
- magunkkal kerülünk konfliktusba
- elégedetlenek leszünk magunkkal, ami gyengítheti az önbecsülésünket
- árthat a kapcsolatnak is, hiszen a másik nem tud a problémákról, így nem tudja, hogy változnia kéne, és még azért is rá haragudhatunk, hogy nem tudja magától, illetve nem merjük neki elmondani…
- a sok összegyűlt feszültség akár meg is betegíthet…
Olyan is adódhat, hogy saját magunkkal kerülünk konfliktusba: több saját igényünk, ütközik, vagy egy vágyunk és az eddig követett elveink ütköznek, stb. Ekkor belső konfliktusról beszélünk.
3. A konfliktusok fajtái – okai – megoldás
| A konfliktus fajtája | Lehetséges kiváltó okok | A beavatkozás lehetséges formái |
|---|---|---|
| Tény/adat konfliktus | Információhiány, téves információk. Különboző elképzelések arról, hogy mi a fontos és mi nem, a tények eltérő értelmezése és értékelése. | Adatok, tények tisztázása. Megegyezés az adatok fontosságáról, az informálódás további menetéről. Közös szempontok a tények értékeléséhez. Független szakértő bevonása. |
| Érdekkonfliktus | Vélt vagy létező tartalmi eljárási vagy pszichológiai érdekek alapján. | A figyelmet az érdekekre és a szükségletekre kell helyezni a pozízió helyett. |
| Kapcsolati konfliktus | Erős érzelmek, téves észlelések, sztereótípiák, hibás kommunikáció, ismétlődő negatív magatartás. Előítéletek. | Az érzelmek kontroll alatt tartása. Az érzelmek kifejezésének tudatos módja, a pozitívumokra koncentrálva. |
| Értékkonfliktus | Értékek és eszmék eltérő megítélése. Benső értékeket kizáró célok. Különböző életformák, ideológiák. | A problémák minősítésének kerülése. Az elfogadás és az elutasítás valamennyi fél számára lehetővé tétele. Kisebb léptékű célok meghatározása, melyekben mindenki egyet tud érteni. |
| Szervezeti konfliktus | Destruktív magatartási minták. Olyan korülmények, amelyek megakadályozzák az együttműködést. | Olyan döntési eljárást kell találni, amely mindkét fél számára elfogadható. |
Gyakorlatok:
1. Gondold át, melyek tipikus belső konfliktusaid és hogyan tudod magad támogatni feloldásukban.
2. Melyek jellemző konfliktushelyzeteid gyermeked kapcsán?
a., Nehezebb életszakaszok (járni tanulás, ovi, iskolakezdés).
b., Dilemmák: fejlesztem, v. élvezem az életet, v. mindkettő?; integrálható-e, vagy speciális intézmény – dönteni kell; elfogadás; korlátok helyett a lehetőségekre koncentrálni…
c., Konfliktusaim a családban, lakókörnyezetben (csúfolás, testvér, szerepek, mindenki beleszól… )
d., Konfliktushelyzetek szakemberekkel
Hogy tekintesz ezekre az eddig olvasottak alapján?
