Érzelmi intelligencia: Önismeret és kapcsolati intelligencia

“Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” Antoine de Saint-Exupéry

A következő (egyébként kedvenc) részben abban szeretnénk segíteni, hogy jobban működj a számodra fontos kapcsolataidban, például, hogy hogyan oszd meg érzéseidet, hogyan hallgass meg másokat, amikor bajban vannak és hogyan adj visszajelzést életed fontos vagy kevésbé fontos szereplőinek.

I.  AZ ÉRZELMI KOMPETENCIA SZERKEZETE

 

II. Az érzelmileg intelligens emberek tíz szokása

1. Saját érzéseiket fejezik ki, és nem embereket vagy helyzeteket jellemeznek

„Hát ez nevetséges!”helyett: „Türelmetlen vagyok”.

„Te egy érzéketlen bunkó vagy!”
helyett: „Szomorú vagyok, és el vagyok keseredve.”

„Úgy vezetsz, mint egy örült!”helyett: „Nagyon félek!”

2. Különbséget tesznek a gondolat és az érzés között

 Gondolat: „Úgy érzem magam, mint egy .. „
„Az az érzésem, mintha … „

 Érzés ” … (érzést kifejező szó) vagyok”

3. Felelősséget vállalnak saját érzéseikért

„Úgy viselkedsz, hogy az ember persze, hogy féltékeny lesz”

helyett: „Féltékeny vagyok”.

4. Saját érzéseiket felhasználják döntéshozatalkor

  •    „Hogy fogom érezni magam, ha ezt teszem?”
  •    „Hogy fogod érezni magad, ha nem ezt teszem?”

5. Kimutatják, hogy tiszteletben tartják mások érzéseit

 Azt kérdezik:

  •  „Hogy fogod érezni magad, ha én ezt teszem?”
  •  „Hogy fogod érezni magad, ha én nem ezt teszem?”

6. A düh bénító érzését helyettesítik a változtatás energiát adó vágyával

A harag, a düh érzését képesek átalakítani úgy,hogy energiát érezzenek magukban a helyzet produktív megoldására

7. Elismerik és megerősítik mások érzéseit

Empátiát, megértést és elfogadást mutatnakmások érzései iránt.

8. Gyakorolják, hogyan lehet a negatív érzésekből pozitív értékeket teremteni

 Azt kérdezik maguktól:

  • „Mit is érzek én most?”
  • „Mit szeretnék érezni e helyett?” majd pedig
  • „Mit tehetnék azért, hogy így érezzem magam?”

 Azt kérdezik másoktól:

  • „Mit érzel most?” majd
  • „Mi segítene neked abban, hogy jobban érezd magad?”

9. Nem utasítanak, ellenőriznek, kritizálnak, ítélnek meg, illetve oktatnak ki másokat

Felismerik, hogy nem lehet jó érzés ilyen viselkedésben részesülni”, ezért kerülik az ilyen megnyilvánulásokat.

10. Elkerülik azokat az embereket, akik csökkentik önbecsülésüket,                 vagy nem tisztelik érzéseiket

Amennyire lehetséges, magas EQ-val rendelkezőemberek társaságát keresik.

Az érzés nem más, mint annak belső átélése, amit igényeink, szükségleteink pillanatnyi kielégítettsége vagy éppen kielégítettsége számunkra jelent.
Nagyon fontos, hogy képesek legyünk érzéseinket, igényeinket hitelesen, Én – nyelven kifejezni. pl. Férjed a megbeszéltekhez képest egy órával később ér haza. Te aggódva várod, és hát számítanál rá az esti rumliban a gyerekekkel.
Te – nyelven valami ilyesmit mondunk ilyenkor: Elegem van abból, hogy ilyen megbízhatatlan és önző vagy!
Én – nyelven nem hibáztatunk, nem támadunk, hanem arról tájékoztatjuk a másikat, ami bennünk van. pl.: Nagyon aggódom, amikor nem jössz haza a megbeszélt időre, hogy valami bajod történt. Kérlek, legközelebb szólj haza. Másrészt az esti rumliban nagyon nagy szükségem van a jelenlétedre, segítségedre.
Máshogy hangzik, nem? Szerinted melyik vált ki inkább együttműködést a párodból?

III. Közléssorompók

 

Amikor valaki valamilyen, esetleg indulatos, formában kifejezi, hogy valamilyen problémája van, akkor erre az éppen aktuális helyzetből adódóan sok féleképpen reagálhatunk.
Thomas Gordon összeállította a kommunikáció azon elemeinek listáját, melyek ilyen esetekben inkább megakasztják a tovább kommunikációt és elnevezte őket „közléssorompóknak”.

Közléssorompók,  avagy a piszkos tizenkettő 
  1. Utasítás
  2. Figyelmeztetés, fenyegetés
  3. Kioktatás, prédikálás
  4. Kritizálás 
  5. Faggatózás
  6. Tanácsadás
  7. Diagnosztizálás, elemezés
  8. Nyugtatgatás, bagatellizálás
  9. Dicséret
  10. Humorizálás, kitérés, elterelés
  11. Sajnálkozás, vigasztalás
  12. Gúnyolódás, címkézés, ironizálás 

Amikor megosztjuk valakivel a gondjainkat, problémáinkat, akkor leginkább figyelemre, együttérzésre, elfogadásra van szükségünk. A közléssorompókkal a valódi odafordulás, figyelem, megértés és elfogadás helyett nyíltan vagy burkoltan azt üzenjük a másiknak, hogy:

  • máshogy kellene éreznie, viselkednie, gondolkodnia
  • nem is olyan komoly a problémája
  • mi jobban tudjuk, mint ő maga, mit kellene tennie, azaz nem bízunk benne.

IV. Empátia, értő figyelem

 

Az empátia az a képességünk, melynek segítségével képesek vagyunk megérteni és elfogadni mások belső világát, érzéseit, gondolatait, szükségleteit, tisztán megkülönböztetve azokat sajátunkétól.  Az empatikus ember úgy kommunikál, hogy a másik fél azt érzi, hogy megértik, elfogadják.

Az empátia kifejezése történhet verbálisan és nonverbálisan (pl. megérintés) is.  Az empátia kifejezésének leghatékonyabb eszköze az értő figyelem.

Az értő figyelem valójában a meghallgató beszélő mellé állását, támogató ,elkísérését” jelenti. A meghallgató a beszélő beszédfolyamából kihallja és visszajelzi, hogy a beszélő az adott pillanatban éppen mit érezhet, mire lenne valójában szüksége. 

Az értő figyelem adása:

  • erősítheti a két fél közötti bizalmat, kapcsolatot
  • erősítheti a beszélő önelfogadását, önbizalmát, önismeretét
  • elősegítheti, hogy a beszélő kapcsolatba kerüljön saját érzéseivel, igényeivel
  • elősegítheti, hogy a beszélő mások számára is érthető módon ki tudja fejezni érzéseit és igényit
  • elősegíti, hogy a beszélő nyugodtabban tudjon ránézni helyzetére
  • megkönnyítheti a beszélő számára a hatékony problémamegoldást, konfliktuskezelést.

V. Hogyan adjunk visszajelzést?

 

Elismerés (pozitív visszajelzés) adása esetén törekedjünk az őszinteségre, konkrétságra, a tényszerűségre. Időben minél jobban köthető legyen az eseményhez. Jó, ha el tudjuk mondani, hogy az adott teljesítmény, viselkedés, hozzászólás, stb. miben segített bennünket, mint vezetőket, illetve a csapatot, mik voltak a konkrét következmények, eredmények. Kerüljük az összehasonlítgatásokat (Bezzeg….), ne mások rovására, illetve mellőzésével történjen.
Ügyeljünk arra, hogy ha nem négyszemközt adjuk, próbáljuk meg a csapat sikereként is elmondani, a többiek ne érezzék magukat mellőzöttnek, igazságtalanul értékeltnek. 
Elismerés (pozitív visszajelzés) fogadásakor köszönjük meg, fejezzük ki örömünket, elletve hitelesen képviseljük, ami bennünk van.

NEGATÍV VISSZAJELZÉS

Hangnem 

Indulatos, agresszív, bántó, ellenségeskedő, lealázó, kioktató, szülő-gyerek.

 Nyugodt, együttműködő,
felnőtt-felnőtt párbeszéd.
Módszer, nyelvezet 

Általánosító (az ember…, mi itt…., ők…), túlzó (soha, mindig…), személyeskedő, ítélkező (Lusta disznó vagy.).

 Konkrét, az ,,itt és most”-ról szól, mindig a viselkedésről és nem a személyről,
én nyelven, E/1. személyben megfogalmazott, személyes, hiteles.
Fókusz 

Múlt, ki a hibás, miért ne(m), probléma központú.

 Jövő, megoldásorientált,
okok és következmények feltárása,
hogyan tovább, miért igen…
Hatás Ellenállás, sértettség, bosszú, kimenekülés a helyzetből, bezáródás, értetlenség, ellentámadás. Megértés, megnyílás, elfogadás, biztonságérzet, együttműködés.


VI. A kommunikáció sajátosságai (4 fül-modell)
Negatív visszajelzés kapásakor, ha a kapcsolat engedi, kérjünk konkrét példákat, képviseljük magunkat (vélemény, érzés, igény). Szakértők arra mutattak rá, hogy a személyközi kommunikáció során négyféle szempontból is küldünk, fogadunk információkat:

Önkifejező aspektus Tárgyi-tartalmi aspektus
Ez az oldal a kommunikációt önkifejezési folyamatként próbálja megragadni, és az énkép-szabályozás, az én-bemutatás személyességének, hitelességének kérdésével foglalkozik. Hogyan tudom közölni világosan és egyértelműen az információkat? Egyúttal a „mit?” kérdést is érinti.
Kapcsolati aspektus Felszólító aspektus
A „hogyan?” kérdése arra keresi a választ, hogy miként viszonyulunk egymáshoz a kommunikációs folyamatban, illetve milyen sajátosságok, törvényszerűségek szabályozzák az emberi kapcsolatokat. A felszólító, promotiv oldal a hatáskeltés szemszögéből tekinti a kommunikációt, kiemelve a tudatos vagy tudattalan befolyásolás szerepét különböző területeken (meggyőzés, manipuláció, propaganda, nevelés, oktatás, stb.) Ez az oldal tehát a „miért?” kérdésével foglalkozik.

– Az önkifejezést illetően mintegy személyiség-diagnosztaként működik, vagyis– Tárgyi szinten megértésre törekszik. A fogadó fél szempontjából különösen fontos, hogy az üzenet mind a négy oldalát uralja.
– Kapcsolati szinten igyekszik felmérni, hogyan viszonyul hozzá a közlő, mit tart róla.
– A felszólító aspektust tekintve pedig mérlegeli, mit tegyen, érezzen, gondoljon a másik közléseit hallva.

Legyen szemléltető példánk a következő helyzet:

Az autót a feleség vezeti, mikor megszólal mellette a férje:
–   „Nézd csak, zöld ott a lámpa!”
A feleség a tartalmi szintre figyelve, mondhatja:
–  „Igen, nagyszerű, itt a zöld hullám!”
Az önkifejezési oldalt emeli ki, ha megkérdezi:
– „Sietős a dolgod?”
Kapcsolati reakciója pedig a következő lehet:
–  „Vezetsz, vagy én vezessek?”
A felszólító aspektust követve:
„Szeretnéd, ha gázt adnék és elérnénk?”

 

Megszakítás